A foglalkozás a Holle anyó történetére épül, és a mese szereplőinek világát állítja a középpontba. A gyerekek játékos formában belehelyezkednek különböző helyzetekbe, és megnézik, hogyan alakulhatnak az események a szereplők döntései nyomán. Közben felmerülnek kérdések, mint: Mi a jóság és mi a gonoszság? Hogyan hat a tetteinkre, ha felelősséget vállalunk? Mit jelent önállónak lenni? A gyerekek nemcsak jobban megismerik a mese világát, hanem saját élményeik alapján gondolkodhatnak arról is, hogyan hatnak a döntéseik a világra, hogyan érzik magukat mások helyzetében, és hogyan működnek a kapcsolatok
HOLLE ANYÓ – interaktív papírszínház –
LEÍRÁS, TANULÁSI TERÜLET:
Mindenkinek joga van a játékhoz...
*Mindenkinek joga van a játékhoz és a játék általi tanuláshoz, ezért ha a részvételi díj gondot jelent, jelezd bátran és megbeszéljük!
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
1.Kell-e a gyerekeknek előzetes színházi vagy dráma tapasztalat?
Nem, semmilyen előzetes tapasztalatra nincs szükség – a foglalkozások mindenki számára élvezhetők, a kezdőktől a bátrabb szereplőkig.
2.Mekkora létszámú csoporttal érdemes tartani a foglalkozást?
Az ideális létszám egy osztálynyi csoport, de kisebb létszámhoz is rugalmasan tudjuk igazítani a játékokat. A maximális létszám 30 fő és a minimális létszám 10 fő a drámafoglalkozás hatékony működéséhez.
3. Mi az a drámapedagógia? Milyen kompetenciákat fejleszt a drámafoglalkozás?
A drámapedagógia a tanulás és a személyiségfejlesztés játékos, élményalapú módszere, ahol különféle szerepjátékok, történetek és improvizációk során fejlődnek a gyerekek kommunikációs, együttműködési, kreatív és problémamegoldó készségei. Emellett erősíti az önbizalmat, segít abban, hogy a gyermek ki tudjon állni önmagáért, mások előtt is merje vállalni és megmutatni önmagát, valamint biztonságos keretek között gyakorolhatja és tanulhatja a különféle szociális helyzetek kezelését.
4.Hogyan zajlik egy drámafoglalkozás menete?
Előzetesen egyeztetünk a pedagógussal a kért drámafoglalkozásról és az osztályról, hogy kapjunk egy képet a csoportról előzetesen. A foglalkozáson bemelegítő játékokkal kezdünk, majd közös történetépítő, szerepjátékos vagy problémamegoldó feladatok következnek, a végén pedig közös lezárással és reflexióval zárjuk a foglalkozást.
A foglalkozás után visszajelzést adunk a pedagógusnak a tapasztalatainkról a csoportdinamikáról és az osztály bevonódásáról.
5.Kell-e a pedagógusnak aktívan részt vennie a foglalkozáson?
A pedagógus szemlélőként van jelen a foglalkozáson, nem vesz részt aktívan a játékokban.
6.Szükséges-e külön felkészíteni a gyerekeket a foglalkozás előtt?
Nem kell semmilyen előkészület – elég, ha a gyerekek nyitottak a közös játékra és előzetesen kaptak egy képet, hogy mire számíthatnak.
7.Lehet-e a foglalkozást egy adott tantárgyhoz vagy témahetéhez kapcsolni?
Igen, szívesen illesztjük a foglalkozást az iskola aktuális témáihoz, projektjeihez vagy akár egy tantárgyhoz, és lehetőség van teljesen egyéni drámafoglalkozás megtervezésére is, az adott csoport igényeire szabva.
8.Kaphat a pedagógus visszajelzést a gyerekek munkájáról, fejlődéséről?
Igen, a foglalkozás után szívesen megosztjuk a tapasztalatainkat a csoportdinamikáról és a gyerekek bevonódásáról.
9.Mit tegyünk, ha szeretnénk rendszeresen drámafoglalkozásokat az iskolában?
Egyszerűen vedd fel velünk a kapcsolatot, és megbeszéljük a rendszeres együttműködés lehetőségeit és formáit.
10. Milyen tér- és eszközigénye van egy-egy drámafoglalkozásnak?
Minden foglalkozás leírásánál fel van tüntetve, hogy pontosan milyen térre és eszközökre van szükség az adott drámafoglalkozáshoz.
11.Mi az a papírszínház?
A papírszínház (más néven kamishibai) egy japán eredetű mesemondó eszköz: egy kis fa színházkeretben lapozható képek segítségével meséljük el a történetet, amit közös játékokkal elevenítünk meg.
VEGYÜK FEL A KAPCSOLATOT!
Ha valamelyik foglalkozás felkeltette az érdeklődésedet, írj nekünk e-mailt! Örömmel beszéljük meg veled a részleteket.
Ha sok kérdésed maradt, javasoljuk, hogy először olvasd át a gyakran ismételt kérdéseket.